Ebből ismerhetik fel a szülők, ha túl szigorúak

Miért lehet problémás a túlzott szigor a gyermeknevelésben?
A család a legmeghatározóbb hely a gyermekek lelki és testi egészsége szempontjából. Ha a szülők tartósan stresszesek vagy érzelmileg túlterheltek, gyakran szigorúbban reagálnak, mint ahogy szeretnének. Ilyen helyzetekben hiányzik az érzékenység, hogy a gyermek szükségleteit megfelelően észleljék és reagáljanak rájuk. A gyerekek ilyenkor érzik, hogy az alapvető szükségleteik nem kapnak választ – ez frusztrációhoz, visszahúzódáshoz vagy dühhöz vezethet.

Milyen kockázatok jelentkeznek a családon belül?
A nem megfelelő nevelési magatartás központi kockázati tényező – például szigor érzelmi elérhetőség nélkül. Emellett a gyengén fejlett érzékenység, a biztonságos kötődés hiánya és a gyerekhez való irreális elvárások is negatívan befolyásolhatják a fejlődést.

Szerepet játszik ebben a saját gyerekkori nevelésünk is?
Igen, a szülők gyakran tudattalanul adják tovább, amit ők maguk is megtapasztaltak – például ha hűvös, érzelemszegény családban nőttek fel. A szigor azonban gyakran a túlterheltségből is fakad: aki kimerült, és elveszíti a kapcsolatot önmagával, az impulzívan, keményen reagál, mert érzelmileg már nem tud másként. A gyerekek ilyenkor gyakran leértékelést élnek meg.

Miből ismerhetik fel a szülők, hogy túl szigorúak?
Egyértelmű figyelmeztető jel, ha tartósan túl magas elvárásokat támasztanak a gyermekükkel szemben – olyanokat, amelyek nem felelnek meg a fejlődési szintjének. Ha a kapcsolat is megsínyli, ha már alig van közelség vagy megértés, és csak a szabályok és következmények dominálnak, akkor érdemes elgondolkodni.

Mit okoz ez a gyerekekben?
Rövid távon a gyerekek dühkitöréssel, visszahúzódással, alvászavarokkal vagy testi tünetekkel (például bepisiléssel) reagálhatnak. Hosszú távon gyakran jelentkezik bizonytalanság, szorongás vagy alacsony önértékelés. Egyes gyerekek bezárkóznak, mások agresszióval válaszolnak. Mindkét esetben hiányzik számukra az érzés, hogy olyannak szeretik és értékelik őket, amilyenek.

Hogyan találhatjuk meg a jó egyensúlyt?
Hiszek az arany középútban. Egyes gyerekeknek több irányításra van szükségük, másoknak nagyobb szabadságra. Ha az érzelmi kapcsolat rendben van, akkor a szülők lehetnek határozottak is. A lényeg, hogy a gyerek tudja: szeretve van.