Okozhat-e még problémát az Rh-összeférhetetlenség?

Írta Kriszti 2019/06/02 0 hozzászólás

Mivel a születendő magzat vércsoportja eltérhet az anyáétól, a kismama szervezete idegenként érzékelheti és ellenanyagok termelésébe kezdhet. Szerencsére a terhesgondozás kiemelt figyelmet fordít a vércsoportok vizsgálatára és a szükséges kezelések is elérhetőek.

 

A terhesség alatti összeférhetetlenség

 

De miért olyan fontos a vércsoportok ismerete a terhesség alatt? Jó tudni, hogy az anya szervezetében fejlődő magzat a sejtjeit az apától és az anyától közösen kapja, ezért a magzat vércsoportja számos esetben eltér az anya vércsoportjától. Emiatt az anyának testidegen részletek is lesznek a születendő magzat vérében, így amikor az anya szervezete felismeri az eltérő vércsoportot, és antitestet termel a saját szervezetében jelen lévő idegenként felismert magzat ellen. Az ellenanyagtermelődés leggyakrabban a szüléshez kapcsolódik, ugyanis a szülés folyamán találkozik az anya és a magzat vére. Ritkább esetben fordul elő, hogy a folyamat már a terhesség ideje alatt kialakul, néha valamilyen terhességi komplikáció miatt, esetenként azonban bármilyen azonosítható ok nélkül.A termelődő ellenanyagok potenciálisan károsíthatják a magzat egészségét. Az ellenanyagok képesek ugyanis arra, hogy a méhlepényen és a köldökzsinóron keresztül eljussanak a magzat szervezetébe, ahol megtámadják a vörösvértesteket, és károsítják azokat. A folyamatot hemolízisnek nevezzük, és a babánál kialakuló betegség neve újszülöttkori hemolitikus betegség.
(forrás:https://www.webbeteg.hu/cikkek/terhesseg/8023/terhesseg-es-vercsoportrendszer)

 

Okozhat-e még problémát  az Rh-összeférhetetlenség? 

 

Kriszta a második babavállalásba kissé félve vágott bele, mert az előző kisbabája majdnem meghalt a méhében. Bár folyamatos ellenanyagszint-növekedést jeleztek a terhességi vérvétel-eredményei, a nőgyógyászok nem foglalkoztak a tünetekkel, így kisfia 35 hetesen úgy döntött, kezébe veszi az irányítást és rohamtempóban megszületik. Súlyos vérszegény volt, azonnali vércserére volt szüksége. 

 

A szülőszobán később megnyugtatták, hogy mivel most beadták neki az anti-D profilaxist, a következő babánál már nem lehetnek hasonló gondok.

A második terhességnél már az első vérvétel ellenanyagokat mutatott ki, amivel a kezelőorvosa nem foglalkozott. Orvost váltott. Majd még tizenötször az elkövetkezendő hónapok során, a hetente növekedő ellenanyagértékek mellett, amivel egyik szakorvos sem volt hajlandó érdemben foglalkozni. Végül, amikor a magzat állapota már ultrahangon kimutathatóan is válságosra fordult, kijutott egy külföldi klinikára, ahol magzati transzfúziók sorozatával sikerült megmenteni a kisbabája életét. A baba azóta jól van, bár hónapokon át további transzfúziók és kontrollvizsgálatok voltak szükségesek ehhez. 


Klára második terhességének végén szintén megjelentek az ellenanyagok a vérében, amire az ő kisfia is idő előtti kimeneküléssel reagált. Most a harmadik babájánál már 12 hetesen 1:64 titerértéket mutat a vérvételi eredménye több ellenanyagra is. Erre minden általa felkeresett orvos legyintéssel reagál, rendszeres kontrollról és monitorozásról hallani sem akarva. Álláspontjuk szerint “majd 28 hetesen kiderül”.


Dóri kislányán a születés után vették észre az anémia jeleit, teljes vércserére és transzfúzióra volt szüksége, amelyeknek köszönhetően pár hónap után rendbejött. Kisebbik testvérénél már az első trimeszteri vérvételen kimutattak ellenanyagokat, amiket azonban a 23. hétig nem kontrolláltak. Ekkorra a titerérték már 1:128 volt, és az ultrahang szerint már nem csak anémiát, hanem magzati hydropsot is okozott a babánál. Ezután egy, az intrauterin transzfúzió gyakorlatában kevésbé jártas klinikán próbálták megmenteni két vérátömlesztéssel két héten keresztül. Ekkor már késő volt. A baba a 27. héten meghalt. Valószínűleg megmenthető lett volna szoros monitorozással és időben történő kezeléssel.

 

Mi a közös ezekben a történetekben? Elsősorban az Rh-összeférhetetlenség, ami a magyar nőgyógyászok általános álláspontja szerint már nem létezik, hála az anti-D profilaxisnak. Emiatt a tájékozatlanság miatt - mint azt a fenti történetek és még számtalan hasonló eset mutatja - a hazai szakorvosok túlnyomó többsége nemhogy a probléma kezeléséről, de annak létezéséről és monitorozási protokolljáról sem tud. Ez két dolog miatt aggasztó: 
A terhességek 0,15 százalékában az Rh-összeférhetetlenség még okoz problémákat. Ez számszerűsítve magyarországi viszonylatban 150-200 baba életét jelenti.
Az összeférhetetlenség miatti magzati anémiának van nemzetközileg elismert és hatásos monitorozási és kezelési módja. A monitorozás - amikor a szenzitizáció már kimutatható az anyában a magzattal szemben - akár heti rendszerességű vérvétellel és heti ultrahangos monitorozással történik, figyelve a systolés csúcssebességre és a magzati hydrops jeleire (pl. hasüregi folyadék). Amikor az ultrahang már súlyos eltérést mutat - és a baba még nem elég nagy, hogy megszülessen, a 34-37. héttől - a magzatnak méhen belüli transzfúzióra van szüksége.

 

A vérvételen kimutatott ellenanyagok nem minden esetben jelentenek problémát a babában, viszont rendszeres kontrollálásuk mindenképp szükséges, hogy az anémia jeleinél a szakorvosok időben megtehessék a szükséges lépéseket. Ha az Rh-összeférhetetlenség a korábbi terhesség(ek)ben is fennállt a negatív édesanya pozitív magzatával szemben, a következő baba még inkább veszélyeztetett, így a terhesség elejétől különös figyelmet érdemel.

 

Kriszta az általános tájékozatlanságot és szakmai közönyt első kézből megtapasztalva közérdekű információs honlapot indított a témában, Rh-baba néven. Az oldalon olyan, más magyar forrásokban hozzáférhetetlen információk szerepelnek, mint például az Rh-összeférhetetlenség jelei, kezelési módja, a témában jártas szakorvosok, vagy a magzati transzfúzió lehetősége. Teljes körű szakmai tájékoztatást nem nyújt - ez a kompetens nőgyógyászok feladata lenne (kismamák fölényes és közönyös lerázása helyett) - az összes eshetőség felvázolását nem ígéri. Viszont segít eligazodni az aggasztó jelek értelmezésében és megtalálni a megfelelő szakembert és eljárásmódot. Ezek az alulról szerveződő segítségek, információk már bevallottan több tucat kisbaba életét mentették meg.

Hozzászólás írása