Amikor még nem tudja elmondani: érzelmek feldolgozása, érzelmi intelligencia fejlesztés játékos módon

Írta babaadmin 2016/09/28 0 hozzászólás

A kisgyermekkor egyik legnehezebb időszaka az, amikor a kisgyermek értelmi fejlődése már nagyon jól halad, sok mindent tud, de még nem képes elmondani, mit érez. Ilyenkor gyakran lesz hisztis, néha láthatóan próbálkozik elmondani, amit szeretne, de nem sikerül kifejezni magát, máskor már csak az üvöltést, a csapkodást, az agressziót tapasztaljuk. Mit lehet tenni? Játékos megoldások következnek.

 

Először is nézzük meg, mi lenne a végcél, mit szeretnénk elérni mi szülők, hogyan kezelje a gyermekünk az érzelmeit. Érett felnőttként, amikor haragszunk, indulatosak vagyunk, nem sikerül valami és ezért csalódottak vagyunk, vagy feszült a napounk, többnyire szavakkal fejezzük ki az érzelmeinket, ennek ellenére a gyermek dühére, sírására, nyafogására nem higgadtan reagálunk, hanem gyakran mi magunk is ingerültek, feszültek leszünk. Sok szülő, túllépve a saját érzelmein, megpróbálja elmagyarázni a gyermekének, mi történik, mit érez (pl. “Tudom, hogy most dühös vagy”), esetleg elterelni a figyelmét vagy megnyugtatni őt, ezek azonban nem igazán segítenek az érzelmek megértésében, feldolgozásában abban a korban, amikor a kicsi még nem tud beszélni vagy már beszél, de a szókincse még nem elegendő az érzelmei kifejezésére.

 

Tudni kell azt is, hogy a verbális kifejezésmódért az agy racionális területei felelősek, azonban egészen kisiskolás korig a gyermek sokkal inkább az érzelmek világában él, mint a logikus gondolkodás világában, éppen ezért nehezen tudja összekötni egymással az érzelmeit és a racionalitást.

 

Mi segíthet?

 

Ha olyan módszerekkel fejezheti ki az érzelmeit, amik közelebb állnak hozzá:

 

1. Rajzold le!

 

Kérd meg, hogy rajzolja le, mit érez! Itt nem az a lényeg, hogy szép legyen a rajz, a lényeg az önkifejezés. Nagyon jó erre a célra az ujjfesték, a zsírkréta, amivel szabadabban alkothat a gyerek. Ez jó lehet óvodakezdés után az ovival kapcsolatos érzelmek kifejezésére, feldolgozására is. Ha már jól beszél a gyermek, megkérhetjük, hogy meséljen a képről, ha nem szívesen mesél, akkor az is elég, ha csak elkészíti az alkotását.

 

2. Gyurmázz!

 

A gyurmázásnak mágikus hatása van. A gyermek a gyurmázás közben ismerkedik az anyag állagával, ami oldja az evéssel és a szobatisztasággal kapcsolatos szorongásait is, az anyag szabadon gyömöszölése, gyúrása, sodrása segít kiadni a benne rejlő feszültségeket.

 

3. Bábozzunk!

 

A bábozás az az eszköz, amit egészen kis kortól elővehetünk. Már a 3-4 hónapos baba is szívesen nézegeti, ahogyan két bábuval kis történeteket játszunk el neki, később pedig segíthet megérteni a világot a kicsi számára. Elbábozhatunk neki ismerős helyzeteket, történeteket, de bevonhatjuk őt is, átveheti valamelyik bábut és egy ismerős helyzetben elbábozhatja, hogyan viselkedne, mit csinálna.
Hasznos lehet az a játék is, amiben anya bábozza a gyerek szerepét, a gyerek pedig az anyukáét.
Az orvostól való félelem oldásában például segíthet, ha a gyerek bábozza el az orvos szerepét, mi pedig a gyereket játsszuk el, de más hasonló szerepcserés játékokkal is közelebb hozhatjuk a gyermekhez azokat a helyzeteket, amiket nehezen tud megérteni.

 

A báboknak nem szükségszerűen kell beszélniük is egyben, elég, ha csak megmutatja a gyerek, mit csinál a nála levő báb, hogyan reagál egy adott történetben, helyzetben.

 

4. Táncolj!

 

Felnőttként, amikor stresszesek vagyunk, feszültek vagyunk, izgatottak vagyunk valami miatt szívesen beteszünk egy jó zenét és olykor jól esik táncolni is rá. A kisgyerek, aki még nem tudja elmondani, mit érez, viszont a testmozgás a lételeme, különösen fogékony erre. Úgy látod feszült volt a napja az óvodában? Tele van frusztrációval? Táncoljatok egy jó zenére és a feszültség máris oldódik!

 

5. Játsszd túl az érzelmet!

 

Segíti a gyermeknek a benne dúló érzelmek felismerését, ha te magad rávilágítasz az adott érzelemre és eljátszod azt neki, mégpedig kicsit túlzó formában, pl.:
“Olyan dühös vagyok, hogy mindjárt ordítok, mint az oroszlán” (és vágj oroszlánarcot)
“Annyira mérges vagyok, hogy mindjárt szétrobbanok, mint egy bomba” (és szorítsd ökölbe a kezedet, szorítsd össze a szádat, mintha mindjárt fel akarnál robbanni)
“Úgy félek, látod, mennyire remeg a kezem” (és mozgasd fel alá a kezedet)

 

Amikor a magyarázat nem használ, a gyerekek a játékra akkor is nyitottak, ez az ő igazi nyelvük, amivel sokkal könnyebben megértik a világot és magukat is. Neveld őket játékosan minden nap!

Forrás: Kismamablog.hu

Címkék: nevelés

Hozzászólás írása